Hiába értek el első napon elvi áttörést az ENSZ klímacsúcsán, nagyon gyengén muzsikálunk kibocsátás-csökkentésben. 2024-ben minden korábbinál több szén-dioxid fog a légkörbe kerülni, és még nem látni, mikor fordul a trend. Pláne, hogy a bakui COP29-en résztvevő küldöttségek közül a negyedik legnépesebb csoportot a fosszilisipar képviselői adják, új rekordot állítva fel.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Ausztráliában három évtized alatt építenék meg a Western Green Energy Hub nevű erőművet, ami ha elkészül, majdnem annyi elektromos áramot fog megtermelni egy év alatt, mint amennyi Ausztrália jelenlegi teljes éves áramtermelése.
A magyar válaszadók kilencven százaléka legalább egyszer szenvedett már a szélsőséges időjárás miatt egy friss felmérés szerint.
Egy hidegcsepp okozott katasztrófát Spanyolországban az elmúlt hetekben, ráadásul katalizátorként hatott rá a felmelegedő tenger. Lehet, hogy az Ibériai-félsziget messze van, de a hidegcseppek minket sem kímélnek, a legnagyobb dunai árvizeket nekik köszönhetjük.
A fejlődő országok és az ipari országok környezetvédelmi szervezeteinek szakértői legkevesebb évi 1 billió dollárt szeretnének az éghajlatváltozás hatásának kivédése érdekében mozgósítani, tízszer annyit, mint a jelenlegi 100 milliárd.
Egy friss kutatási eredmény alapján 2019 és 2023 között 46 százalékkal nőtt a magánrepülőgépekből származó szén-dioxid-kibocsátás. Még az ENSZ klímakonferenciája is megterhelte a környezetet.
Egy hulladékkezelő cégnél tesztelték először élesben azt az új technológiát, ami extra hő bevonása nélkül képes megkötni az ipari füstben lévő szén-dioxid egy részét.
Egy friss felmérés alapján több forrás kellene a közintézmények klimatizálására, szigetelni kellene az elavult lakóépületeket, továbbá víztározók és csatornák építésére is szükség lenne a magyarok többsége szerint.
Október elején általában már havazni szokott a 3776 méter magas Fudzsi-hegy csúcsánál, ez azonban az idén csak jóval később kezdődött meg.
Kalifornia első, a légkörből a szén-dioxidot kiszűrő üzeme olyan hatást gyakorolhat, mintha egy éven át 9,2 millió autóval kevesebb járna az utakon. A helyiek szerint azonban a technológia veszélyes.
Akár 1,6 Celsius-fokkal is csökkenteni lehetne a Föld hőmérsékletét, ha gyémántport lőnének a sztratoszférába. A legnagyobb gond talán az, hogy ez elképesztően drága lenne.
Technikailag még lehetséges, hogy 1,5 Celsius-fokon belül tartsa az emberiség a globális felmelegedés mértékét, ám erre egyre kevesebb az esély. A legújabb ENSZ-jelentés a vészharangot kongatja.
Amerikai kutatók egy olyan módszert fejlesztettek ki, ami 98 százalékkal csökkenti a cementgyártás során keletkező szén-dioxidot. Mivel a világon évente több mint 4 milliárd tonna cement készül, a hatása óriási lehet.
Lengyel és brit kutatók az egyik legkedveltebb díszfát, a tulipánfát vizsgálva azonosítottak egy új faszerkezetet, amely jelentős szénmegkötő potenciállal rendelkezik, így nemcsak a szemet gyönyörködteti, hanem hozzájárulhat a klímaváltozást előidéző hatások enyhítéséhez.
Túl nagy a tét és túl kevés az érdemi cselekvés a klímaváltozás ellen, mondják a neves hazai kutatók, akik tízpontos nyilatkozatot adtak ki annak érdekében, hogy felpörgessék a dolgokat. Várják a további csatlakozókat, és készek a vitára is.
A kibocsátáscsökkentés lényege, hogy tervezhetően alakítsuk a bolygó ökoszisztémáját, ami pedig a gazdaság és a társadalom működésének az alapja. Ha nem így teszünk, kicsúszik a kezünkből a dolog és a világ összes pénzét elkölthetjük, hogy mérsékeljük a következményeket. A természettel nem lehet tárgyalni – mondja Huszár András, a Green Policy Center klímapolitikai szakmai műhely társalapító igazgatója, akivel klímacélokról, ambíciókról, a velük kapcsolatos döntéshozatalról és arról beszéltünk, egy magyar átlagember hogyan vehet részt az ő jövőjét befolyásoló zöld döntésekben.
Dán kutatók szerint példátlan hatása lett a globális felmelegedésnek Grönland keleti részén, ahol egy olvadó gleccser miatt roppant meg és omlott össze egy hegycsúcs. A hatását az egész világon érezni lehetett.
A szervezet szerint még a jövő nyár előtt csökkenteni kellene a településeken a leburkolt felületeket, helyette növényeket kellene ültetni.
A kanadai Deep Sky olyan létesítményt épít, ahol egyszerre tízféle szén-dioxid-kiszűrési módszerrel is lehet kísérletezni.
